címlap • legnépszerűbb • felhasználói feltételek
A szív fala három részből tevődik össze. Kívül van a szívburok, amelynek két lemeze a szívet zsákszerűen körülveszi. A középső réteg a vaskos szívizom. A belső sima, fénylő lemez a szívbelhártya. A szív gyulladásos betegségei során mindhárom szívréteg külön-külön és együttesen is megbetegedhet. Ekkor tehát szívbelhártya- (endocarditis), szívizom- (myocarditis) és szívburokgyulladás (pericarditis) keletkezik. A szívbelhártyagyulladásban a szív billentyűi betegszenek meg elsősorban. A szívizomgyulladás főleg a szívizomrostokat érinti, a szív összehúzódásának erejét csökkenti. Szívburokgyulladásban a szívburok két lemeze között gyulladásos folyadék gyűlik össze, és ebből - ha a folyadék nem szívódik fel - a szív körül összenövések, hegesedések keletkeznek. A felgyülemlett folyadék, illetve később az összenövések nehezítik a szív tágulását. Leggyakrabban serdülőkorban vagy fiatalkorban lépnek fel. Leggyakoribb oka a reumásláz, amely gyakran a szívet is megtámadja és gyulladásos szívbetegséget okoz. Minél többször ismétlődik, annál valószínűbb, hogy a szívet is megbetegíti. A szívbelhártyagyulladás (endocarditis) a billentyűk működésében okoz zavart. A billentyűk egyébként papírvékony lemeze a gyulladás hatására megvastagodik, felszíne egyenetlenné válik. A billentyűk szélei később - rendszerint évek múlva - zsugorodnak, összenőnek, ezért a billentyűk záródása-nyitása tökéletlenné válik. Leggyakrabban a kéthegyű billentyű szűkülete vagy elégtelensége alakul ki és okoz tüneteket. A gyakoriság sorrendjében a második helyen az aortabillentyűk károsodásai állnak. A billentyűhibák - vitiumok - nem járnak mindig súlyos keringési zavar tüneteivel, azonban a betegség előrehaladtával nem ritkán a vérkeringés elégtelenségéhez vezetnek. forrás: wikipedia