címlaplegnépszerűbbfelhasználói feltételek

Orvosi Szótár
Közel 2 millió bejegyzés.
  Találatok (magyarra)    Szótöredékek    Fordítások (magyarról más nyelvre)  

külső koponyaalap (Magyar --> értelmezés)


A külső koponyaalapként az ékcsont hátsó képződményeit a röpnyúlványokat (processus pterygoideus) és a mögötte lévő részeket szokás tárgyalni. Az ékcsontnak ide az alsó nyúlványai terjed le, amelyek belső (sagittalis) lemeze a csontos orrüreg kimenetének alkotásában vesz részt. Az oldalsó lemeze szélesebb, és hátra és oldalfelé kitér. A két lemez között így egy függőlegesen megnyúlt gödör (fossa pterygoidea) jön létre amelyből egy rágóizom, a belső röpizom (m. pterygoideus internus) ered és az állkapocs szögletének belső felszínén tapad. A röpnyúlványok tövétől egy barázda vezet be a sziklacsont tengelyével párhuzamos csontos csatornába, amelyet egy vízszintes csontos sövény két félre válasz. Az alsó a fülkürt csatornája, amelynek porcos része az előbb említett barázdában van, a felsőben egy dobüregbe nyúló izom karcsú kis izom, a dobhártyafeszítő izom (m. tensor tympani) helyezkedik el. A röpnyúlvány tövét átfúrja egy vékony csatorna, amely a fossa pterygopalatínában végződik. Hátrább a (nervus mandibularis) [V/3.] kilépésére szolgáló ovális nyílás, mögötte a belépő (arteria meningea media) apró, kerek nyílása található. A halántékcsont sziklacsonti részének csúcsánál egy szabálytalan lyuk van (foramen lacerum) , amelyet meg nem tisztított koponyán egy porclemez zár le, két kis idegág lép ki rajta. A csontos hallójáratot határoló csontlemez és a sziklacsont egy lenyúló keskeny nyúlványa közötti résen lép ki a (chorda tympani). A halántékcsont pikkelyrészének alsó felszínén található az állkapocsízület sajátos ízületi árka, amely hátul egy közel haránt tengelyű árokból, és az előtte lévő hengeres felszínből áll. Hátrább egy lefelé nyúló, viszonylag hosszú csontos tövis (processus styloideus) a „stylo-izmok” eredésére szolgál. A hátrább lévő tompa - élőben is jól kitapintható – csecsnyúlványon (processus mastoideus) a fejbiccentő izom rögzül. A két csontos képződmény között van a csontos arcidegcsatorna külső nyílása (foramen stylomastoideum). A (processus mastoideus)-tól medialisan egy bemetszés a kéthasú izom hátsó hasának rögzülésére, ettől beljebb egy sekély árok az (arteria occipitalis) befekvésére szolgál. A halántékcsont sziklacsonti részén van a belső fejverőér csontos csatornájának bemeneti nyílása, mögötte egy mély, gödör a belső fejvéna kezdetének befogadására. A kettő között egy kis idegdúcot ([IX.] agyideg alsó érző dúca) befogadó apró gödör található, amiből egy igen szűk csatorna indul ki. A halántékcsont és a nyakszirtcsont között megtalálható a (foramen jugulare) külső nyílása, a nyakszirtcsonton az öregluk, amelyet határoló oldalsó részeket fúrja át a nyelvalatti ideg [XII.] csontos csatornája. Ennek a résznek a kétoldali alsó felszínén van a fejgyám és a nyakszirtcsont közötti ízület (articulatio atlantooccipitalis) ízületi feje (condylus occipitalis). A pikkelyrész külső koponyaalapi felszínén egy nyílirányú csontos taraj található, amiből két oldalra egy-egy haránt taréj indul ki. Egy jól fejlett haránt taréj, közepén egy csontos kidudorodással, képezi a határt a pikkely tarkói és koponyaalapi része között. A koponyaalapi felszín érdes, mivel rajta tapadnak a tarkóizmok. forrás: wikipedia




A weboldalt csak az használhatja, aki elfogadja a felhasználói feltételeket. Minden jog fenntartva! © 2021 super55.com