címlap • felhasználói feltételek
Átmeneti isémiás roham Mini szélütés, Kis szélütés, TIA, Transient ischemic attack, Mini stroke Általános tudnivalók. Az átmeneti isémiás rohamot másnéven kissebb szélütésnek is nevezik. Általában rövid ideig tart és nincs maradékony hatása. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy odafigyeljünk erre a jelenségre. Azok az emberek, akiknél ez előfordul, a 30%-a szélütést fog kapni. Ennek 50%-a az első kis szélütés utáni első évben fog megtörténni. Tünetek Az átmeneti isémiás rohamok általában csak néhány percig tartanak és általában a legtöbb tünet pár órán belül elmúlik. Minden tünet elmúlik 24 órán belül, ellenkező esetben nem átmeneti ischémiás rohamról van szó. A tünetek a következőek lehetnek: 1. hirtelen gyengeség 2. zsibbadtság 3. elbénulás érzete. Ezek előfordulhatnak az arcon, kézen, lábon és legtöbször csak a test egyik oldalán. Továbbá: 1. nehéz beszéd (a beteg nehezen formálja a szavakat) 2. problémák a beszéd megértésével (a beteg halja amit mások beszélnek, de nem érti a szavak jelentését) 3. a látás hirtelen elvesztése 4. hirtelen kettőslátás. 5. szédülés 6. az egyensúly hirtelen elvesztése 7. a koordináció hirtelen elvesztése A visszatérő rohamok tünetei minden egyes alkalommal különbözhetnek. Ez attól függ, hogy az agy melyik részét érintik. Ha a tünetek 24 óránál tovább tartanak, akkor ezt szélütésnek hívjuk. Okok Az átmeneti isémiás rohamok oka az agy vérellátásaának rövid idejű megszakadása. Az okok ugyan azok, mint az ischemias szelütés kiváltó okai. Az agy bizonyos részének vérellátása megszakad egy vérrög miatt. A szélütéssel ellentétben a kis szélütéseknél az agy nem sérül meg visszafordíthatatlanul. Mivel az agy vérellátása csak nagyon rövid időre szakad meg. Az átmeneti ischémiás rohamnak két okozója lehet: 1. Az agy artériában koleszterin tartalmú zsírlerakódások keletkeznek. Ezek a lerakódások csökkenthetik az agy vérellátását és vérrög kialakulásához vezethetnek. 2. A vérrögök a test más részéből is bekerülhetnek az agy vérkeringésébe. Ezek a vérrögök a leggyakrabban a szívben keletkeznek. Rizikó tényezők: 1.Kor Minélidősebbek vagyunk annálnagyobb az esélyünk a szélütésre és az átmeneti ischemias rohamokra 2. Nem Férfiaknál nagyobb arányban fordul elő, viszont szélütés esetében ez a különbség eltűnik és mindkét nemnek ugyan annyi az esélye, hogy belehaljon a szélütésbe. 3. Család történet Ha a családban valakinek volt szélütése, akkor a többi családtagnak nagyobb az esélye a szélütésre. 4. Faj A feketéknél nagyobb az esély a szélütésre, mint a fehéreknél. Ennek oka valószínűleg az is, hogy a feketéknél a magas vérnyomás nagyobb arányban fordul elő. A fennti rizokótényezőket nem tudjuk befojásolni. Viszont a következő rizikótényezőket megváltoztathatjuk. 1. Magas vérnyomás. 140/90 feletti vérnyomás megemeli a kis szélütések eséjét. 2. Dohányzás A nikotin megemeli a vérnyomást, valamint a pulzust is. A cigarettafüstben lévő karbon monoxid csökkenti az agyhoz eljutó oxigént. A dohányzás nem csak a koleszterin tartalmú lerakódásokat de a vérrögök rizikóját is megemeli. 3. Szív és érrendszeri megbetegedések Előző szívrohamok, szívbillentyűelváltozások szintén a rendszertelen szívritmus, mint az átriális fibrillációnál (pitvarlabegés) megnövekszik az átmeneti ischémiás roham valamint a szélütés rizikója. 4. Cukorbetegség A cukorbetegség súlyosbítja az érelmeszesedést. 5. Magas koleszterin Magas LDL koleszterin és triglyceridek, valamint alacsony HDL koleszterin megemeli az átmeneti ischémiás rohamok valószínűségét. 6. Magas homocystein szint A homocystein magassabb szintje az artériák megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet, ami által az artériáknak nagyobb rizikójuk van rögök képzésére. A B vitaminok, mint a B6 és B12, valamint a folát sav csökkenthetik a homocystein szintjét. Azt még nem tudjuk, hogy a B vitaminok csökkenti-e a szélütés esélyét, de azt tudjuk, hogy az érelmeszesedés lassabban fejlődhet ki azoknál az embereknél akik B vitaminokat szednek. 7. Vérbetegségek Néhány vérbetegség, mint példáu a sarlósejtes anémia, megnöveli a vérsűrűségét és így a vér rögösödésének nagyobb veszélyéhez vezet. 8. Alvás apnoé Az alvás apnoében szenvedő betegeknek nagyobb az esélyuk a szélütésre. Ennek az oka valószínű az, hogy ezeknél az embereknél általában magasabb a vérnyomás. 9. A mozgás hiánya A rendszeres tornázás csökkenti a szélütés rizikóját. 10. Túlsuly A túlsulyos embereknél általában magasabb a vérnyomás és a cukorbetegség esélye. 11. Az arteria carotis betegsége Ha az orvos zörejt hall az arteria carotis felett, akkor ultrahangos kivizsgálást fogajánlani. Az ultrahangos kivizsgálás kimutathatja az arteria carotis szűkülését ami indokoltá teheti a sebészeti beavatkozást. 12. Periferáis artériás betegség Erről a betegségről akor beszélünk, amikor a zsír a végtagok ereiben rakódik le. Ennél a betegségnél az arteria carotis elszűkülése is valószínűbb, ami mint az előbb is jeleztük, nagyobb szélütés esélyével jérhat. 13. Migrén Néhány tanulmány azt mutatta ki, hogy a migrénben szenvedő betegeknél nagyobb a szélütés lehetősége. Más tanulmányok viszont ezt az összefüggést nem mutatták ki, ezért további kutatásokra van szükség. Mikor forduljunk orvoshoz: Látogassuk meg orvosunkat ha az átmeneti isémiás rohamok tüneteit észleljük. Az orvos ki kell hogy vizsgáljon minket. hogy megálappítsa, hogy mi okozta ezt az átmeneti isémiás rohamot. Diagnózis: Az átmeneti isémiás rohamot az orvos diagnosztizálhatja a tünetek alapján, vagy pedig a fizikális kivizsgálás alapján. A következő tesztek is segíthetnek a helyes diagnózis felállításánál. 1. Arteria carotis ultrahang Ez a kivizsgálás kimutathatja az arteria carotis leszűkülését vagy vérrögösödését. 2. CT (computer tomográfia) A fej CT kivizsgálásakizárhatja a szélütést, viszont az átmeneti ischémiár rohamokat nemképes kimutatni. 3. CT angiográfia (computer tomográfiás érábrázolás) Ez a kivizsgálás az egyszerű CT-n kívül megmutatja az artériák állapotát is. Kimutathatja azartériák elszűkülését. 4. MR (magnatikus rezonancia) Ez a kivizsgálás nagyon részletes háromdimenziós képet mutat az agyról. 5. MR angiográfia (magnetikus rezonanciás érábrázolás) Ez a kivizsgálás hasonlít az egyszerű MR kivizsgáláshoz csak ez az artériák pontosabb kivizsgálását teszi lehetővé. 6. Transzezofageális echokardiogram (nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang) Egy hajlékony csövet levezetnek a szájon keresztül a gyomorba. A nyelőcső a szívmögött van, így pontos képeket kaphatunk a szívről. Ezek a képek pontosabban kimutathatják például a szívben. Így néha olyan vérrögök is felfedezhetők, amik a hagyományos szívultrahangon nem láthatók. 7. Arteriográfia Az orvos egy katétert vezet be az érbe, általában a lágyékba. Ezt a katétert tovább vezeti az artériákba, például az arteria carotis-ba, vagy az arteria vertebralis-ba. Ezekután az orvos festéket juttat az artériákba a katéteren keresztül, és így pontosabb képet mutat az artériákról. Gyógyítás: A gyógyítás történhat gyógyszerekkel, vagy sebészeti beavatkozással. 1. Gyógyszerek A. Vérlemezkéket gátló gyógyszerek: Ezek csökkentik a vérlemezkék egymáshozragadását. A leggyakoribb és a legolcsóbb az Aspirin. További ide tartozó gyógyszerek a clopidogrel (Plavix), dipyrimadol (Aggrenox), ticlopidine (Ticlid). Ezeket a gyógyszereket néha egyedül használják, néha pedig Aspirinnel kombinálják B. Antikoagulánsok (véralvadásgátlók) Ide tartozik a heparin és a warfarin (Coumadin). A heparint rövid távon, a warfarint pedig hosszútávon használják. A hatásuk nagyon erős, ezért nagon pontos megfigyelést igényelnek. 2. Sebészeti beavatkozások Ha az arteria carotis el van szűkülve, akkor az orvos ajálhat endarterektómiát. Ez a sebészeti beavatkozás kitisztítja az arteria carotist. Néhány esetben carotid angioplasztiát vagy sztentinget is elvégeshetnek. Az angoplasztiánál egy ballont fújnak fel az artéria leszűkült részében, és agy kis drótból kézült csövet helyeznek be, hogy meggátolják az ér ismételt leszűkülését. Az utóbbit sztentingnek nevezik. Megelőzés: 1. Hadjuk abba a dohányzást 2. Csökkentsük a koleszterin és a zsír bevitelét. Étrendünkben főleg a telített zsírsavak csökkentése segíthet megelőzni az érszűkületet. 3. Együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, amik káliumot, fólát savat és más antioxidánst tartalmaznak, és védőhatásuk lehet. 4. Csökkentsük a nátrium bevitelét. Ha magas a vérnyomásunk, akkor a só csökkentése az ételekben csökkentheti a vérnyomást is. A só elkerülése azonban nem biztos, hogy megelőzi a magas vérnyomást. 5. Tornázzunk rendszeresen. Ez is az egyik módja, hogy csökkentsük a vérnyomást. 6. Kerüljük el az alkoholt. Korlátozzuk az alkohol ivását maximum egyre naponta a nőknél, vagy kettőre naponta a férfiaknál. 7. Tartsuk meg az egészséges testsúlyt. A fölösleges súly vesztése hozzájárulhat a vérnyomás és a koleszterinszint csökkenéséhez. 8. Ne használjunk tiltott narkotikumokat. 9. A cukorbetegséget gyógyítsuk megfelelően.